Kerttulajdonos lettem.

Szerencsére egyre többen költözünk zöldövezeti környezetbe. Sokunknak jut saját kert, míg másoknak csak osztott tulajdonú, vagy csak egy közösségi kert. Bárhogy is alakul saját zöldünk lesz.

Igen, ám de akartuk mi ezt, vagy csak a hozzátartozik ahhoz a házhoz, amelyet lakóépületünknek választottunk? Mihez kezdjünk vele?

Jogos és gyakran felmerülő kérdések.

Több könyv és újságcikk is foglalkozik azzal, hogy mit tegyünk egy kerttel? Mit tegyen az újdonsült kerttulajdonos?

Jönnek a nagy tanácsok:

-          Vágjuk ki a száraz fákat!

-          Szedjük össze a szemetet, és a zöldhulladékot!

-          Komposztáljunk!

-          Metszük meg az elburjánzott növényeket!

-          Rikítsuk ki a kertet!

-          Rendezzük a terepet!

-          Újítsuk meg a gyepet!

-          Szerezzünk be kerti szerszámokat, gépeket!

És még sorolhatnám hosszasan. Nem olyan rossz tanácsok ezek, de egy laikusnak gyakran semmit sem mondanak, tehetetlenül állnak a feladat előtt, mert:

-          Ki az a laikus, aki ki tud vágni akár csak egy 5 méteres kiszáradt fát is, ha az közel van a házhoz, hogy a méretesebbre növő fákról ne is beszéljek?

-          Ki az, aki tudja, hogy hogyan metszen meg egy elvadult díszcserjét, vagy gyümölcsfát?

-          Ki tudja, hogy mekkora és milyen energiaforrással hajtott fűnyírógépet vásároljon az adott kerthez?

-          Hogy építsen meg egy komposztálót, hova tegye, és mit rakjon bele?

-          Hogyan újítson fel egy gyepet? Egyáltalán fel lehet, fel kell-e újítani a gyepet?

És tehetném fel tovább a sok kérdést.

Mielőtt nekifognánk a nagy munkának időt kell szakítanunk arra, hogy megismerjük a kertet, elhelyezzük benne a hétköznapjainkat, megfogalmazzuk vele kapcsolatos elvárásainkat, vágyainkat, és átlássuk lehetőségeinket vele kapcsolatban (anyagi, munkaerő, munkaidő stb.).

Ebben próbálok segíteni ezzel a cikksorozattal, melyet fényképekkel és videókkal is szeretnék megtámogatni.

Ha belépünk egy kertbe, rögtön ránk telepszik az első benyomás nevű érzés. Ezt többnyire emberekkel kapcsolatban használjuk, de az életünk összes területén befolyásol bennünket, de mi most maradjunk a kertnél.

Ennek az érzésnek kellemességét sok minden meghatározza, az is előfordul, hogy ennek hatására csúnyának ítéljük meg a kertet, amely idővel biztos változni fog.

Az első benyomást meghatározó fontosabb tényezők:

-          Egyedül, vagy többed magunkkal lépünk a kertbe?

-          Ha nem egyedül, akkor milyen személyekkel, számunkra pozitív, inspiráló, vagy épp ellenkezőleg lelkünket lehúzó emberekkel?

-          Milyen lelkiállapotba látjuk meg először a kertet?

-          A kertet alkotó növények mekkora százaléka a kedvencünk?

-          Milyen színek uralkodnak a kertben?

-          Milyen az aktuális időjárás?

-          Milyen szintű kertészeti ismeretekkel rendelkezünk?

-          Melyek az előzetesen megfogalmazott elvárásaink?

-          Mi övezi a kertünket és az milyen állapotban van (szomszéd kertje, közlekedési út, erdő, panelházak stb.)?

-          Milyen állapotban van a kert?

-          A kerthez tartozó épületek nagysága, elhelyezkedése, és állapota?

-          Van-e a kertnek meghatározó növény egyede (pl. matuzsálemi fa)?

Egyszóval sok minden befolyásol, jobb lenne, ha ezek nem lennének, azaz teljesen át tudnánk élni a pillanatot, de ilyen csak a Mindfulnes könyvekben létezik. Alkalom adtán ezzel is foglalkozhatunk, hiszen a kertészkedésben is van létjogosultsága.

Mégis azt mondom, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni ezt az első benyomást. Bármennyire is sok dolog zavarhat meg bennünket, a lelkünkhöz mégis eljutnak azok az információk, amelyeket az érzékszerveink a másodpercek tört részei alatt tudatosan és tudattalanul ezerszám gyűjtnek be, juttatnak el bensőnk feldolgozó állomásaihoz, ahol összegyúródnak olyan egységekké, amelyek eljutva a tudat-lélek-szív hármashoz komoly befolyással bírnak.

Annak ellenére, hogy erre a folyamatra kevés ráhatással bírunk, próbáljunk meg a racionalitás talaján is mozogni és tegyünk tudatos lépéseket. Az igazi jó megoldást ugyanis e tudattalan-tudatos cselekvéssor fogja kiadni.

Mi akkor most foglalkozzunk a tudatos részével.

Előre bocsájtom, hogy ennyire összeszedetten és tudatosan még egy profi kertész sem képes nekifogni egy elhanyagolt, vagy gondozott, de átalakításra szorult kert felmérésének, munkafeladatainak meghatározásának. Természetes dolog, hogy egy új, addig idegen kertbe belépve az ember csak kapkodja a fejét, hisz annyi új inger, élmény támadja le az arra nyitott, fogékony embert, hogy képtelenség nem utat engedni ezeknek az érzéseknek. Amikor aztán már csitulnak a dolgok, képesek leszünk összeszedetten cselekedni.